Valahogy úgy voltam a British Museummal, ahogy Alice lehetett Csodaországgal. Sosem voltak elvonási tüneteim, ha egy villámlátogatás alatt nem néztem meg minimum 8-10 múzeumot, de azért a kötelező intézmények mindig sorra kerültek, hisz sosem lehet tudni, mikor jár arra legközelebb az ember. Nos, a British Museum London egyik ilyen kötelező programja, már csak azért is, mert kizárt, hogy a 13 millió darabot számláló gyűjteményből egy se érdekelje az embert. Ha pedig ezt az egyet láthatjuk, már megérte elfáradni oda. Én részemről az ókori kultúrákért rajongok, így aztán bőségesen volt alkalmam tobzódni, hiszen a British Múzeum a világ egyik leghíresebb és legnagyobb ókori gyűjteményével rendelkezik. Egyrészt itt van kiállítva a híres Rosette-i kő, mely az óegyiptomi hieroglifák megfejtésének kulcsa volt, másrészt a Világ Hét csodája között számon tartott, ámde rég elpusztult epheszoszi Artemisz templom és halikarnasszoszi Mauzóleum elveszettnek hitt maradványait is láthatjuk itt. Az Elgin-márványok név alatt rejtőző domborművek az athéni Akropoliszon álló Parthenont díszítették egykor.
A város Sedlec nevű részének temetőkápolnájában világhírre emelkedett a Csontház (Osszuárium). Ennek a történetéhez 1278-ig kell visszamenni az időben, amikor is II. Ottokár (Přemysl Otakar II. ) cseh király a sedleci ciszterci monostor apátját elküldte a Szentföldre. Az apát hazatérve széthintette a temetőkertben azt a földet, amit a Golgotáról hozott. Ennek híre gyorsan terjedt, s a "szent földbe" nagyon sokan akartak temetkezni, sírkert sokak által vágyott temetkezési hellyé vált. Aztán a XIV. század közepi nagy pestisjárvány, majd a 30 éves háború idején is több ezer embert temettek el a temetőkertbe, melynek területe hatalmasra duzzadt. 1400 körül boltozatos gótikus kápolna épült a temetőkert középpontjában: a kápolna építésekor előkerült tömegsírok csonthalmait is itt helyezték el aztán. Végül a XVIII. században rekonstrukciós munkálatokat végeztek a kápolnán, majd 1870-ben a Schwarzenberg család megbízta František Rint fafaragót azzal, hogy rendezze a csonthalmokat. Az eredményt láthatjuk: az alagsori temetőkápolnában emberi csontokból készült bútorokat, csillárokat nézhetünk meg: 1511-ben az egyik kolostor novíciusa rakta össze a csontokat piramisba, és egy vak kollégája készítette a bútorokat és más "használati" tárgyakat.
BELÉPŐJEGY CSOMAGOK: A felsorolt látványosságokba kap belépőt csomag áron. A csomagokban a jegyek adott napra foglalhatóak csak. Rendeléskor kérjük a felhasználás időpontjait megadni, a jegyeket nem kell egy napon felhasználni. A csomagok a Madamme Tussaud's panoptikumba Standard belépőjegyet tartalmaznak. BELÉPŐJEGY KOMBINÁCIÓK: London Pass 3 napos + London Eye + Madamme Tussauds jegy Felnőtt: 75. 350 Ft/fő Gyerekeknek: 57. 250 Ft / fő Original Tour 24 órás városnézőbusz + Hajózás + London Eye + Madamme Tussauds jegy 46. 600. - Ft/fő 48 órás városnéző busz + Hajózás + London Eye + Madamme Tussauds jegy 44. 580. - Ft/fő 48 órás városnéző busz + Hajózás + London Eye + Madamme Tussauds + Tower of London jegy 57. 760. - Ft/fő Madamme Tussauds + London Eye 26. 880. - Ft/fő gyerekeknek: 18. 680 Ft/fő Madamme Tussauds + London Eye + Dungeon 32. 150. - Ft/fő gyerekeknek: 28. 470 Ft/fő Madamme Tussauds + London Eye + Dungeon + Sea Life: 47. 500. - Ft/fő Gyereknek: 35. 560 Ft/fő Madamme Tussauds + London Eye + Sea Life + SHREK+ Dungeon: Felnőtt: 31.
A kiállítás tudományos szempontból legkiemelkedőbb tárgya a legkorábbi királyok neveit és tetteit felsoroló, a piramisépítő fáraók korából származó mintegy négy és fél ezer éves Palermói Kő. A Középbirodalomtól (Kr. e 2. évezred első harmada) a Ptolemaiosz-korig (Kr. e 332-31) terjedő időszak különböző uralkodóinak portréi a dinasztiák egymásutánját szimbolizálják, illetve a fáraói intézmény fennmaradását, amely a megfelelő politikai és gazdasági, valamint ideológiai hátteret nyújtva biztosította a kulturális tradíciók folytonosságát az ókori Nílus-völgyben. A kiállításon bemutatott, különböző korszakokból származó reliefeken, sztéléken és szobrokon keresztül jól megfigyelhető, hogy a fáraókor kezdeti időszakának udvari és elit kultúrája által kialakított művészeti kánon tradíciója hogyan élt tovább évezredeken át. Azonban nem csupán egyszerű hagyományőrzésről vagy a múlt kétségtelen tiszteletéről van szó, hanem a múltba tekintés egyfajta rituálét, mágikus erejű aktust is jelentett az utókor számára, amelynek révén spirituális szinten azonosulhattak a példaképül választott történelmi időkkel és személyiségekkel.
British Museum - London látnivalók
Kutná Hora (régi német nevén: Kuttenberg) egy festői környezetű, 273 m magasan fekvő középkori város, mely 70 kilométerre fekszik Prágától keleti irányban. Fotó: Barna Béla " Orbis Sensualim Pictus " azaz Az érzékelhető világ képekben címmel 1669-ben megjelent könyvének előszavában azt írja a híres cseh-morva tudós, Jan Amos Komensky (latinosan: Johannes Amos Comenius), hogy " Kis könyvecske ez, amint látjátok: mindazonáltal az egész világnak rövid summába foglalása, rakva képekkel... ". A cseh Comenius után szabadon honlapom olvasóit egy cseh városkába kalauzolom: kis cikkecske ez, mindazonáltal Kutná Hora látnivalóinak rövid summázata, képekkel illusztrálva. Fotó: S hogy miért érdemes Kutná Hora városát felkeresni? Például azért, mert Kutná Hora óvárosát 1995-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánították, itt verték a középkori Európa egyik legértékesebb pénzét, s itt látható Európa egyik legszebb gótikus temploma, de azért is, mert 2001 óta Eger testvérvárosa, végül olyan morbid dolgot is láthatunk, mit máshol nem nagyon: egy csontkápolnát.
Tegnap voltam délelőtt egy ügynökségnél meló miatt, hát közölték hogy lehetek pincér DE ( és nem röhög! ) azzal kezdjem hogy elmegyek fodrászhoz és vágassam rövidre a hajam, és vágjam le a szakállam is mert ilyen fejjel nem dolgohatok egy 5 csillagos szállodában, max egy pubban. Na kössz:D Aztán szerezzem be az egyenruhát ( ingek, nadrág, mellény, csokornyakkendő, cipő stbstb). Szóval ezt most jegelem egy időre, ha nem lesz más akkor megyek pincérnek. Csak itt kicsit félek hogy kevés elsz az angolom. Utána ha már ott voltam, lementem az Oxford Streetre, itt rengeteg híres márka boltja van, meg nagy áruházak, és RENGETEG ember. Jó ez egész Londonra igaz, de azért nem volt gyenge a tömeg. Van pár képp innen is. Utána irány a British Museum, ahova ugye ingyen lehet bemenni. London állami múzeumaiba, kiállításaira nincs belépő, csak a magán üzemeltetésűekre ( ha jól tudom). Itt megnéztem a kiállítások egy részét, de nem mindent, mert óriási. Voltam az egyiptomi, görög, közel keleti, európai részlegekben, de ide hogy normálisan bejárja az ember kell vagy 2 nap.
A 90 cseh koronás (kb. 1000 forintos) belépőt leszurkolva megdöbbenhetünk a morbid művészet eme tobzódásán: a hatalmas csillár tartószalagjai például emberi állkapcából vannak összefűzve, de állítólag az emberi test valamennyi csontját tartalmazza a csillár. Emberi csontok alkotják a Schwarzenberg család címerét is, de egy-két boltíven például sorbarakott koponyák a "sorminta". Döbbenetes. Ilyen nincs, és mégis van: az embernek tátva marad a szája. Ugyanakkor vigyázni is kell – írhatnám igen morbid viccesen – hogy le ne essen az állunk – mert a végén még csillár lesz belőle. Kép és szöveg: Barna Béla Az írás a Koktél Üzleti Magazin 2006 februári számában jelent meg Kutná Hora, Eger cseh testvérvárosa címmel. Személyes apróság: Borbála lányunkkal ez volt az első nagyobb nyugati utunk, amikor 3 és féléves volt 2004-ben. Magyarországról Németországba autóztunk, oda és visszafelé is több helyen megálltunk Csehországban (lásd lenneb a mellékelt térképet), így Kutná Horában is, ahol Borbála a Szent Borbála-katedrális előtt pózol 🙂 Borbála Kutná Horában, 2004 – Fotó: Barna Béla Csehországi utunk Borbálával
Cézanne a régi mesterektől nem egyszerűen másolt - hangsúlyozta a kurátor -, hanem festészeti problémákat keresett, melyeket aztán saját látásmódja szerint vetett vászonra vagy papírra. A látogató így a kiállított alkotásokon keresztül nyomon követheti többek között Poussin, Michelangelo, Luca Signorelli, Goya, Delacroix, Courbet vagy Chardin hatását Cézanne művészetére. A tárlat érdekfeszítő szekvenciákon át követi végig egy-egy téma "vándorútját": Raffaello Vénusza például Marcantonio Raimondi rézkarcán bukkan fel, mivel ennek a feldolgozásnak a mellékalakjai ihlették meg Cézanne-t, csakúgy mint Manet-t a Reggeli a szabadban című festménye - illetve most kiállított hasonló akvarellje - megalkotásánál. A tárlatba természetesen bekerült a Szépművészeti egyetlen Cézanne-festménye, a Tálaló című csendélet is, amely mellé a világ 40 gyűjteménye - többek között a párizsi Louvre, a londoni National Gallery, British Museum és Tate Modern, a firenzei Uffizi, a bécsi Albertina és a washingtoni National Gallery of Art - kölcsönzött műtárgyakat.
Tanúja volt nagy eszményeknek, a divat lázadásának és a sajátos zenei stílus megszületésének. Húsz évszázaddal a városalapítás után, London változatlan erővel vonzza magához a testben vagy lélekben ifjakat. Még mindig megszab viselkedési szokást, zenét, divatot. És helyet talál mindazok szívében, akik életükben legalább egyszer beszippantották füstös levegőjét… 1. nap: Nyíregyháza – Budapest – Győr – Hegyeshalom – Nürnberg Elutazás Nyíregyházáról a hajnali órákban. Rövid pihenőket tartva érkezés a németországi tranzitszállásra az esti órákban (1 éj). 2. nap:Brüsszel – Dover fehér sziklái –Canterbury–London Reggeli után továbbutazunk és átkelünk a La Manche csatornán. A szigetországban Dover fehér sziklái köszöntenek bennünket. Délután sétát teszünk Anglia egyik legmesésebb kisvárosában, Canterbury-ben, amely az anglikán egyház központja. Az ország egyik legszebb katedrálisának megtekintése után este érkezés a London környéki szálláshelyre ( 4 éj). 3. nap: London Reggeli után egész napos városnézés Londonban helyi idegenvezetéssel (Parlament, Westminster-apátság, Tower-híd, Buckingham palota, Piccadilly, Trafalgar tér, Szent Pál Székesegyház, stb.