A hitelfelvételhez tehát nem elég, ha az ingatlan elbír még további terhelést, az is fontos, hogy a hitelfelvevő jövedelme mind a már bejegyzett kölcsön, mind a felvenni kívánt hitel havi törlesztéséhez elegendő legyen. Ha felmondott hitel terheli az ingatlant, vagy végrehajtási jog van rá bejegyezve, akkor arra további jelzáloghitel vagy adósságrendező kölcsön nem vehető fel. Amennyiben a hitelcél terhelt ingatlan vásárlása, akkor még az sem jelent problémát, ha a vásárolandó lakást felmondott jelzáloghitel terheli, sőt bizonyos feltételekkel végrehajtási joggal terhelt ingatlan vásárlására is nyújtanak kölcsönt a pénzintézetek. Terhelt ingatlan vásárlásakor az adásvételi szerződésben az eladó kötelezettséget vállal arra, hogy a vevő által átadott saját erőből visszafizeti a kölcsönt. Ha az nem fedezi a fennálló tartozás összegét, akkor a lakás a vevő által felvenni kívánt lakásvásárlási hitelből is tehermentesíthető, amit a vevő bankja utal a hitelfolyósító által kiadott hivatalos banki igazolás alapján.
Kérésre minden kereskedelmi bank ki tud adni olyan kötelező érvényű igazolást, amely alapján a vevő hitelt érdemlő információhoz jut arról, mekkora összeg befizetése szükséges a tartozás kiegyenlítéséhez, illetve ami végső soron az eladó számára a legfontosabb, a tulajdoni lapra bejegyzett terhek törléséhez. Praktikus gyakorlati módszer, hogy a tehermentesítéshez szükséges összeget ne bízzuk közvetlenül az eladóra, hanem helyezzük letétbe a szerződéskötés során eljáró ügyvédnél, aki nem mellesleg anyagi felelősséggel is tartozik a rábízott pénz őrzéséért, letéti szerződés szerinti kezeléséért. Az ügyvéddel kötött megbízási szerződés gond nélkül kiterjeszthető akár arra is, hogy a tehermentesítés során az ügyvéd járjon el a tartozás megfizetése, a törlési engedélyek beszerzése és földhivatali benyújtása során. A témafelvetés során érintettük továbbá a jelzálogjogot jellemzően biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat is, mint a szerződéskötés egyik lehetséges akadályát. Az elidegenítési és terhelési tilalom, ahogy az elnevezés is mutatja, egy olyan jogintézmény, amely a jogosultja, esetünkben a bank számára biztosítja annak a lehetőségét, hogy csak olyan személy szerezhessen jogot az azzal terhelt ingatlanon, akinek a szerzéséhez a bank hozzájárul.