95 éve választotta a Nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, a Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnokát a Magyar Királyság kormányzójává. A törvényhozás ideiglenes közjogi megoldásnak szánta megválasztását, de 24 évig tartó országlása a magyar történelem nevével fémjelzett, máig vitatott megítélésű korszakává vált. A pólai hadikikötőtől a hadügyminiszteri székig Horthy Miklós altengernagy (1868 – 1957) számára úgy tűnt, hogy 1918. október 31-én végleg befejeződött a haditengerészetnél megkezdett, és a bécsi nagypolitikáig terjedő töretlen ívű karrierje. Horthy Miklós altengernagy, a Monarchia flottájának utolsó főparancsnoka, 1918 október 31-én vonta le a hadilobogót Forrás: Wikimedia Commons A Monarchia hadiflottájának utolsó főparancsnoka, és 1912- 1914 között Ferenc József egyik szárnysegédi tisztét betöltő világlátott tengerésztiszt 1918. október 31-én kora délután, zászlóshajója, a Viribus Unitis fedélzetén levonatta a hadilobogót, és a Pólában (ma: Pula, Horvátország) állomásozó flottát, IV.
Az első rész szerintem simán zseniális, a másodikban a brutalitás maradt (erőszak erőszak hátán, sokkolóan naturális leírásokkal), ezért gyengébb idegzetűeknek nem való, de ha ezen túl tudunk lépni, akkor egy jól felépített krimihez lesz szerencsénk. Ezúttal megismerhetjük Salander emberi oldalát, egyre rokonszenvesebb lesz (azért ezt ahhoz képest kell érteni, amit az első rész után gondoltunk róla... ), sőt egyre coolabb. Mikor a 150 centijével és a 40 kilójával egy szál magában beszól két egyáltalán nem szelíd motorosnak, akiket azért küldtek, hogy megöljék őt, majd eltángálja őket, hát azért az nem semmi.. A könyv nagy hátránya viszont az, hogy túl sok mindent akar elmondani, a sok leírásban valahol elvész a sodró lendület, ami az első részben megvolt. A könyv eleje és a vége nagyon jól van megírva, de a közepe nagyon vontatott. Borzasztó a skandináv nihil: mindenki alkoholista, senkinek sincs rendben az élete, a boldogság nyomokban sem található meg, depresszió, szorongás, brutalitás mindenütt.
© 2012-2019 All rights reserved. Minden jog fenntartva. A weboldalakon található tartalmak, képek, szövegek engedély nélkül nem másolhatóak.
Leggyakrabban mélytisztító és zsíros, pattanásos bőrre szánt arcmaszkokban találkozhatunk vele. A kaolin oldhatatlan fehér por, melynek kiváló felszívó tulajdonsága van és így képes a bőrt megtisztítani a felesleges olajtól és kosztól. Ez a vegyület két természetes molekula természetes kötéssel való összekapcsolásából keletkezett, tehát "natur"-nak mondható emoillent és bőrápoló kozmetikai összetevő. Noha az alapanyagai természetes anyagok, amiket széles körben kipróbáltak és alkalmaztak már, magáról a coco-caprylate/caprate vegyületről kevés hozzáférhető információ található (hiszen csak az utóbbi időben kezdték használni a kozmetikában). Zsíralkohol, melyet bőrpuhító (emollient), emulgeáló, sűrítő és hordozó anyagként használnak. Kivonható a kókuszolajból vagy előállítható mesterségesen is. Egy agyag féle, melyet más agyag fajtákhoz hasonlóan zsír és olaj felszívó tulajdonsága miatt használnak a kozmetikumokban. Szárító hatással van a bőrre, így ez egy a zsíros bőr számára hasznos összetevő.