Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában Írta: Euronews • A legfrissebb fejlemények: 03/12/2019 Betűméret Aa Újabb orosz gyökerű bank Magyarországra költöztetéséről folytat tárgyalásokat a magyar kormány - tudta meg a Népszava. Ezúttal a volt KGST elszámoló- és finanszírozó bankját, a moszkvai központú, 400 millió euró tőkével rendelkező Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankról van szó (IBEC), ennek lehetne Budapest az új, európai uniós székhelye. Szijjártó Péter tavaly novemberben jelentette be, hogy Magyarország 1991-es kilépése után ismét csatlakozik az 1963-ban, az akkori szocialista országok által alapított pénzintézethez, "hogy minél több nemzetközi finanszírozási forrást vonjon be a gazdaság működésébe, különös tekintettel a beruházásokra és a külkereskedelemre". A magyar csatlakozás részleteiről februárban Varga Mihály tárgyalt Moszkvában. A lap szerint a belépés ratifikálása még várat magára, de a keleti nyitás eddigi lépéseinek sorába jól illeszkedik az újabb orosz bank idehozatala.
A portfolió értéke ezzel elérte a 990 millió eurót, a vezetőség szerint év végére bőven meglesz az egymilliárd eurós érték. A költözés óta a bank három kötvénykibocsátást hajtott végre, egyet-egyet Magyarországon, Romániában és Csehországban. Ezekkel összesen 275 millió eurónyi forrást sikerült bevonni, "rekord alacsony kamatok" és jelentős túljegyzés mellett. Koszov szerint a székhely Európába helyezése egyértelműen kedvezően hatott a bank működésére, a forrásbevonások költsége meredeken lecsökkent. Két projektet utasítottak el Az elmúlt fél évben összesen 21 projektet bíráltak el befektetési céllal, ebből 19-et hagytak jóvá, 373 millió euró értékben. A két elutasított projektből egy Oroszországban, egy pedig Magyarországon valósul meg – mondta el a kérdésére Georgij Potapov befektetési tevékenységekért felelős alelnök. Koszov nem árulta el, pontosan mely projektekről van szó, az egyiket azért utasították el, mert túl hosszú lett volna a megtérülési idő, a másiknál úgy ítélték meg, nem elég biztonságos a finanszírozása – vagyis mindkét projekt esetében üzleti alapú befektetői döntést hoztak.