Az olaj és a nyersanyagok másodlagosak. Mindig a pénzrendszer az első cél. Kis kitérő: ki gondolná például, hogy a 2018-as szíriai bombázások igazi mély célja az iráni infláció felemelése? Hány helyen hangzik el, hogy Líbia, Afganisztán, Irak központi bankja a helyi lokalitás állami működtetésében volt és ez volt az igazi ok a fegyveres megszállásra? Mennyi helyen olvasni vagy hallani azt, hogy ugyanez a baj Magyarországgal, Szíriával és Iránnal is? Hányan tudják, hogy Kína felemelkedésének első számú oka az, hogy a jegybankjuk a sajátjuk és a nemzeti valutájuk évtizedekig valójában egy "helyi pénz" volt: a jüant/renminbit nem lehetett kiszivattyúzni az országból és bármennyit tudtak/tudnak belőle nyomtatni úgy (az USA-hoz hasonlóan, de azzal a gigantikus különbséggel), hogy a fedezete az általa létrehozott leendő valós termelőkapacitás és társadalmi tőke. Visszatérve, ez a filmes Odüsszeia összeköti jelenlegi gazdaságunk fájó pontjait, és egy újfajta társadalmi énképet, egy életközpontú társadalmi éntörténetet kínál, ami a bolygó jólétének azon új paradigmáján alapul, amely az egész életet mélységében összekapcsolja.
Ezt a történetet osztja a filmben megszólaló híres David Korten, Charles Eisenstein, Elisabet Sahtouris és Bernard Lietaer is (kiemelten ajánlott könyveikért kattints a nevükre). A filmből a sorok között, illetve e szakértők könyveit áttanulmányozva kiderül, hogy bár az egós éntudatot is meghaladóan, valójában a pénzrendszer típusa az, ami a végső oka a problémáinknak, az, hogy miért fogadunk el mindnyájan egy ilyen pénzrendszert, az a nemzeti, társadalmi és emberiség szintű énképünktől és éntörténetünktől függ. Az emberiség pszichés eredettörténete, önmagának nap mint nap bebeszélt (demagóg módon tudatába kényszerített) önmitológiája, éntörténete, énképe a mély-ok. Ez egy jóval mélyebb okozati szint, mintha csak azt hisszük, az ember gyarló, az ember önző. Erre a megoldás bizony a pénzrendszer típusa, ugyanis a legnagyobb titok, hogy a pénzrendszer és a tudat összekapcsolódik. A pénz valójában egy motivációs eszköz. A pénz egy tudatfegyver. Ezt ellenünk az emberiség ellen használják, de a kollektív Hős Útján a cél és az ajándék pont az, hogy amit ellenünk használtak, azt saját javunkra tudjuk fordítani, sőt átalakítani.
A legújabb áldozat, a kifosztott Göd polgármestere nem véletlenül mondta, "Mit jelent ez számunkra? Gyakorlatilag egy halálos ítéletet. " A pénteki gengszter-, bocsánat, kormányrendelet olyan "különleges gazdasági övezeteket" hoz létre egy-egy nagyberuházásra hivatkozva, amelyekben a helyi önkormányzati jogköröket gyakorlatilag elveszi, és a megyei önkormányzatnak adja. A település innentől nem rendelkezik saját területével, adóztatási jogával, az iparűzési adó is a megyéhez folyik be. Magyarul a lakosok nyelik a port, tűrik a zajt, viselik a környezet terheit, de a pénz a megyéé. Göd például a Samsung beruházásának ürügyén, elveszti költségvetése harmadát, a szabadon felhasználható résznek gyakorlatilag egészét és területei közel negyedét. Mintha például Budapesttől ripsz-ropsz elcsatolnának öt kerületet. A területvesztés értelmében ez egy kisebbfajta önkormányzati Trianon. A városnak innentől nincs joga saját környezete védelmére sem, pedig a beruházás kezdetén komoly aggodalmak vették körül az ezzel járó veszélyeshulladék-lerakót és erdőirtást.
Gondolom, már bánják. Na de esetleg egy jó kis visszamenőleges jogalkotás? Hiszen a recept hatékony: pénzt ÉS életet. Így, ebben a sorrendben.
Világháború után is sikeresen alkalmazták több országban. A francia állami tervezési hatóság, amely De Gaulle tábornok elnöksége alatt érte el a legnagyobb befolyását, több száz szakértőt foglalkoztatott azért, hogy termelékenységet fokozó programokat dolgozzanak ki az érték-előállító fizikai (termelő) gazdaság számára. Ez alapozta meg a francia gazdaság fellendülését az 1960-as években, amely a jóléti állam alapja lett. Ma, amikor a szolgáltató államról esik szó, amelynek persze legfőbb szolgáltatása az, hogy adó formájában beszedi a kamatot a magánpénz-monopólium tulajdonosai számára, nem árt emlékeztetni a következőkre: az említett franciaországi gazdasági fellendülés idején az állami gazdasági irányítás jelölte ki az olyan konkrét infrastrukturális programokat, mint például a gyors vasútvonalak és az atomerőművek építése. Másrészt kijelölte azokat a technológiai területeket, ahol optimálisak a feltételek a termelékenység fokozására. Az állam irányítása alatt álló központi bank, vagyis az államtól nem független francia Nemzeti Bank, ezekre a programokra maga bocsátotta ki a hiteleket, amelyeket azonban kizárólag a fizikai gazdaság termelékenységét fokozó, konkrétan megjelölt programokra lehetett csak felhasználni.
Piszkos anyagiak 2017. január 27. | Pénzt és életet! Hogy is mondjuk magyarul? A piszkos anyagiak. Csodás, ámulatba ejtő magyar nyelvünk ad némi útmutatást, hogy mik is azok, amik ennyire felkorbácsolják érzéseinket, úgy hogy az érzelmi skála végleteit – az utálatot, undort, a megvetést, és az imádatot, a... Fogadjuk, hogy fogalmad, sincs mi a pénz hivatalos definíciója! 2017. január 26. | Pénzt és életet! Életünket – állapítjuk meg sokszor fájdalmasan, nagyot sóhajtva – át- meg átszövi a pénz. Tagadhatjuk, bánhatjuk és sajnálkozhatunk emiatt, de a bölcsőtől a temetőig, sőt a fogantatástól a síron túl is elkísér bennünket a pénz immáron több ezer éve. Ha jól... A pénz = szeretet 2017. január 25. | Pénzt és életet! Bár az összes a pénzt övező negatív hitrendszert lehetetlen vállalkozásnak tűnik összegyűjteni, az előzőekben körbejártunk ezekből a gondolatokból néhányat. Eljutottunk oda, hogy nézhetünk a pénzre mint erőre, energiára, vagy bizalomra. Ám ezzel kalandozásunknak még... A két legrombolóbb gondolat a pénzről 2017. január 24.
Ezek a végtelen hatalmú csoportok talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy valójában a világtörténelem legnagyobb maffiadinasztiái is. De milyen tudásokra van szükség ahhoz, hogy az ő céljaikkal szembemenve meg tudjuk tervezni a pénzügyi keringési rendszert, a pénzrendszer flow-állapotát, amely elősegítené a jogi után a pénzügyi demokráciát, a pénzügyi esélyegyenlőséget, egyáltalán lehetővé tenné nemzetünk, nemzetcsoportok valódi felemelkedését? Milyen felelősséget kell vállalniuk a vállalatoknak? Hogyan lehetne megváltoztatni, valójában pozitívan kiegészíteni azt a hozzáállást, amit többek között azon hírhedt mondatáért Nobel-díjat kapott közgazdász Milton Friedman jelentett ki, hogy "The business of the business is the business", vagyis: "Az üzlet dolga (kizárólag) a pénzcsinálás! " (a társadalmi és környezeti következmények csak lényegtelen, lelegyinthető dolgok). A film szemlélteti, hogy mit jelent valójában az, hogy a pénzzel az életet teljessé tenni (a jelenleg általánosan elterjedt gyakorlat, az "életet elnyomni" helyett), valamint hogy hogyan kell megközelíteni ezeket a kérdéseket egyszerre egyértelmű tényszerűséggel és együttérzéssel.
Stáblista: Linkek: