Sok otthonban a feladat különválik: van igazgatója és van lelkésze az intézménynek. Itt miért nem így van? – Amikor az Országos Presbitérium megválasztott, mint igazgatót, akkor határozatlan időre kineveztek lelkésznek is. Azt gondolták, hogy ez így jó, de lehet, hogy ezt felül kell majd bírálni. Sokan vélik úgy, rajtam kívül is, hogy ez a kettő együtt nehezen működik együtt. – Te melyiket választanád, ha választanod kellene? – Lelkészként nagyon jól éreztem magam, de nehéz lenne választani. Igazgatóként sincsenek kudarcaim, s szeretem azt, amit csinálok, csak a kettő együtt néha nem működik, ütközik. – Az utóbbi időben milyen programjaitok voltak? – Kurzusrendszer van, hat féléves jelenleg a szakkollégium. (Ez meg fog változni, hiszen most fog kifutni az első bolognai rendszerű csoport, akik a három éves ciklust végzik és a kétéves master fokot. ) Meg van határozva az egyes félévek tematikája. Alap kurzusok vannak a számítógépes kurzustól, a vallástörténeten át, az egyházismeretig. Csoportrendszer működik, ahol az érdeklődési köröknek megfelelően tömörülnek, van például természettudományi, humán és társadalomtudományi szakcsoport.
– De vannak itt más felekezetűek is! – Persze, náluk az ökumené erősítését tartjuk fontosnak és azt, hogy jó keresztény emberek legyenek, tehát azokat a keresztényi értékeket is továbbvigyék, amelyeket minden felekezet közösen vall. – Az újonnan jelentkezők hogyan ismerhetik meg működéseteket? – Szórólapokon és plakátokon az evangélikus középiskolákban május környékén szoktuk hirdetni magunkat. A felvételi jelentkézési lap és a tájékoztató a honalpunkon is elérhető (. ) Pár évvel ezelőtt körbejártuk a kollégiumokat, tavaly pedig Sopronban a középiskolások találkozóján beszámolót tartottunk a kollégiumban folyó életről. A kollégiumi jelentkezési határidő július vége, amikor kiderül, kit vettek fel felsőoktatási intézménybe. Augusztusban szoktunk a jelentkezőknek felvételi tábort tartani, amikor játékos formában, feladatokon keresztül ismerjük meg őket. Emellett van egy felvételi procedúra, ami a kitöltött jelentkezési lapok beadása utáni elbeszélgetés. A diákok képviselőivel közösen hallgatjuk meg a jelentkezőket és a benyomásaink alapján döntünk arról, hogy az illetőt felvesszük-e. Fontos szempont, hogy tudja-e a jelentkező vállalni a későbbiekben a szakkollégiumi kötelezettségeket – Mekkora a túljelentkezés?
Barthel-Rúzsa Zsolt a adott rendhagyó interjút. A Századvég Alapítvány elnökével beszélgettek a kereszténységről és Európa megmaradásáról, Sorosról és az iszlám bevándorlásról, a civilekről és azokról, akik csak annak mondják magukat, na meg arról, hogy "nálad van-e a piros kapszula". Fűrész: Kevesen tudják rólad, hogy evangélikus lelkész vagy. Barthel-Rúzsa: Vallásos családból származom. Olyan közegből, akik még az átkosban is jártak templomba. Nem volt mit vesztenünk, osztályidegenek voltunk, így az, hogy templomba is jártunk, már nem osztott, nem szorzott. Bár a nővérem '88-ban még azért kapott hármast történelemből az érettségin, mert a tanár látta őt bemenni a templomba. GFG: A hármas az jó, nem? Barthel-Rúzsa: Végül is igen, persze. GFG: Meg is buktathatták volna. Barthel-Rúzsa: Abszolút. Anyámat kétségbeesetten hívta föl a történelemtanár, hogy jöjjön be az iskolába, mert egy olyan dolgot látott a lányáról, amit muszáj megosztania vele. Anyám megijedt, nem tudta mire vélni a dolgot.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Kuratórium elnökhelyettese A Dugonics András Piarista Gimnáziumban érettségizett 1996-ban, majd az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerzett teológus-lelkész diplomát. 2004-től püspöki titkárként és lelkészként dolgozott, jelenleg is végez egyházi szolgálatot szakkollégiumi vezetőként. 2003-tól 2004-ig a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke. 2005 óta dolgozik a Századvég Alapítványnál, előbb civil és társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóként (2005-2012), majd az oktatási és a könyvkiadási terület vezetésével is megbízták (2012-2013), azt követően operatív igazgatói és ügyvezető igazgatói pozíciót töltött be. Jelenleg az Alapítvány elnökhelyettese, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Igazgatóságának tagja.
Luthernek a kettős kormányzásról szóló tanítása értelmében a világban adott az állam és az egyház feladata. E kettő egymás mellett, egymást kiegészítve kell hogy működjön. Az állam feladata, hogy megvédje polgárait és biztosítsa a jólétüket, a keresztény emberé pedig a felebaráti szeretet gyakorlása a mindennapokban Jézus tanítása szerint. Nem tartom helyesnek ezeket a szerepet összekeverni vagy akár egymás ellen fordítani.
Az intézmény 1995-ben nyitotta meg újra kapuit és 2000-ben indult be felmenő rendszerben a szakkollégiumi oktatás. Azóta az ország minden csücskéből, de főleg Dunántúlról jön ide, sok, tanulni vágyó fiatal. Az összetételt tekintve 86 százalékuk evangélikus, a maradék rész pedig református, vagy katolikus felekezethez tartozó fiatal. A kollégiumi élet alapvetően három meghatározó területe a közösség, a szakkollégium és a hitélet. – Az EHE elvégzése után Gáncs Péter püspök úr mellett 2004 őszétől püspöki titkárként tevékenykedtél, aztán a pestújhelyi gyülekezetben és az egyetemi gyülekezetben dolgoztál. Mióta szolgálsz a Luther Otthonban? – kérdezem először is az igazgató-lelkésztől. – Már majdnem három éve vagyok Luther Otthon lelkésze, de csak 2008 őszétől vagyok a kollégium igazgatója. Amióta igazgató vagyok, kicsit nehezebbé vált a lelkészi munka, mert sok diák számára már inkább igazgatói státuszban vagyok, mintsem lelkésziben. Fiatalokkal foglalkozom, amióta lelkész vagyok. Sok problémával jönnek és küzdenek, így a lelkigondozói oldal számomra rendkívül fontos.