Úgy tekintettünk a mi, egyébként nagyon komplex beavatkozásunkra, hogy érintetlenül hagytuk az épület történelmi valóságát, ám ha egy későbbi kor felülbírálja a mi elképzeléseinket, akkor azt meg tudja tenni a történeti anyag sérelme nélkül. A tervezés és a kivitelezés négy évig tartott. Ez eltörpül az épület több százéves története mellett. Ennek tudatában végeztük a munkánkat. - A Bölcs Vár rekonstrukciós folyamatát komoly díjakkal is elismerték különböző szakmai grémiumok. Ezeket hogyan kell elhelyezni az elismerések listájában? - A rekonstrukciós munkáért számos rangos elismerésben részesült a ház, amelyekből három nagyon fontos díjat emelnék ki. Megnyerte a Budapesti Építészeti Nívódíjat, amelyet egyetlen fővárosi épület kaphat meg, pedig számos létesítmény verseng érte. Nagyon fontos elismerésnek tartom ezt. Továbbá az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ICOMOS-Díjjal jutalmazta a munkát, és a Pro Architectura díjat, amelyet igazából a fejlesztő, építtető nyert.
- Itt két témakört lehet említeni. Ezek egyike az épület bővítése. Lefedtük az épület két belső udvarát, mivel korábban nem volt olyan rendezvénytér, amely az új funkcióhoz szükséges lett volna. Ezen felül beépítettük a tetőteret, amelyre az épület történetében még nem volt példa. Itt a részben még háromszáz éves vörösfenyő-szerkezet ma is látszik, az eredeti szerkezet nagyjából fele túlélte a második világháborút. A másik témakört a gépészeti, oktatástechnológiai és egyéb rendszerek modernizációja és beépítése jelentette. Ezeket igyekeztünk elrejteni amennyire csak lehet, hogy az épületbe látogatók ebből a lehető legkevesebbet érzékeljenek. Nem nyom nélküli ez a munka, hiszen pl. az épületben értelemszerűen kortárs lámpatesteket helyeztünk el, de számtalan olyan pont van, ahol burkoltan, a padlószint alatt vezetékrendszerek futnak, amelyek működtetik ezt az épületet. hirdetés fotó: Drajkó E. Orsolya - Hogyan lehetett ezt a munkát megtervezni és végrehajtani annak ismeretében, hogy az épület csak nagyon korlátozottan alakítható át?
Ezen munkáink közül is kimagasló volt a régi budai városháza rekonstrukciójának tervezése, majd annak nyomon követése a kivitelezés során. Egy, a XIII. századtól épülő, több korszakban, több perióduson keresztül bővülő és átalakuló fantasztikus épületanyagról van szó, amely nem csak a mai, barokk korszakát reprezentáló formájától különleges, hanem attól a végtelen gazdagságtól, amelyben egyszerre láthatjuk a középkori, a barokk, vagy éppen a 20. századi beavatkozások nyomait. A mi feladatunk az volt – azon túl, hogy modernizáltuk az épületet és alkalmassá tettük a ma elvárt funkciókra –, hogy eligazodjunk a múlt szövetében. Időnként láthatóvá kellett tennünk a különböző korok találkozásait, időnként pedig hierarchiát kellett felállítanunk közöttük. A legfontosabb azonban mégis az volt, hogy átmentsük ezt az épületet a jövő számára. Átfogó rekonstrukcióra, renoválásra ez az épület most évtizedekig nem szorul. - Miben nyilvánult meg az épület modernizálása? Milyen munkákat ölelt fel ez a folyamat?